A beépített tetőtereket  hőszigetelése; tetőszigetelés

Hazánk a tetőtér beépítések országa: tetőszigetelés. Ez egyrészt annak tudható be, hogy az építési telkek beépíthető része előírásokkal korlátozott, és területük és alakjuk (pl. „nadrágszíjparcellák”) sokszor nem teszi lehetővé az építtető által megkívánt méretű helyiségek és helyiségcsoportok elhelyezését egyszintes családi, iker vagy sorházak formájában. Másrészt még ma is él az a tévhit, hogy a tetőtér beépítése „sokkal olcsóbb”, mint ugyanolyan hasznos alapterületű egyszintes ház építése: tetőszigetelés.

A beépített tetőtereket határoló szerkezetek két csoportját különböztethetjük meg: a könnyűszerkezetes (fa fedélszerkezetes) és a nehéz szerkezetes („koporsófödémes”) beépítés elsősorban épületfizikai szempontokból mutat jelentős minőségkülönbséget;tetőszigetelés .

A beépített tetőtereket határoló szerkezetek három szerkezeti elemből épülhetnek fel, éspedig:

• térdfal: függőleges beépítésű szerkezeti elem, a belső tér jobb kihasználhatósága érdekében a homlokzati fal meghosszabbításaként épül (nem mindig készül);
• ferde fal: a magastető tetősíkjával azonos hajlásszögű szerkezeti elem;
• födém: a beépített tetőteret felülről határoló, vízszintes szerkezeti elem (nem mindig készül).
• tetőszigetelés

Mindkét (könnyű és nehéz szerkezetes) megoldásnál és szerkezeti elemnél épületfizikai követelmény, hogy

• a határoló szerkezetek rétegtervi hőátbocsátási tényezője ne haladja meg az U = 0,25 W/(m2/K) értéket;
• páratechnikai szempontból „nyitott” szerkezetként működjenek;
• a szerkezetbe kerülő nedvesség (csapadék, pára) akadálytalanul jusson a külső térbe;
• megfelelő védelmet nyújtsanak a nyári hőterheléssel szemben;
• állagvédelmi (páralecsapódás, párakicsapódás elkerülése) és hőérzeti (belső felületi hőmérséklet korlátozása) szempontból megfelelőek legyenek.

Mielőtt megismerkednénk a beépített tetőtereket (tetőszigetelés) határoló szerkezetek rétegfelépítéseivel, valamint a szerkezeti rétegek funkciójával és kialakítási módjaival, tisztázni kell, hogy épületfizikai szempontból talán a legfontosabb réteg az átszellőztetett levegőréteg, amelynek szinte valamennyi felsorolt épületfizikai követelmény kielégítésében jelentős szerepe van.

Az egyszeresen átszellőztetett tetőszerkezetnél a levegőrétegben (a gravitációs és a szélhatások révén) mozgó levegő egyrészt elszállítja az alulról (páradiffúzió hatására) és felülről (a nem vízhatlan tetőfedésen keresztül) a szerkezetbe jutó nedvességet, másrészt van bizonyos mértékű hűtőhatása, hiszen hőmérséklete néhány °C-kal kisebb, mint a napsugárzás hatására felmelegedett tetőhéjazaté. A tetőhéjazat felületi hőmérsékletének csökkentése jelentősen tehermentesíti a hőszigetelést, mérsékli annak nyári hőterhelését; belső hőszigetelés .

A kétszeresen átszellőztetett tetőszerkezetnél az alsó levegőrétegben mozgó levegő a páradiffúzióval bejutó nedvességet, a felső pedig a tető héjaláson bejutó csapadékot szállítja el, míg a szerkezet hűtésére mindkét levegőréteg alkalmas, az egyszeresen átszellőztetett szerkezetnél értelemszerűen nagyobb hatékonysággal;tetőszigetelés .